Egy Polgár belép az Igazságügyi Minisztériumba. Az épület kong az ürességtől. A polgár végigmegy a folyosókon, benyit egy-egy ajtón. Sehol egy lélek. Aztán egy nagy terembe ér. Az ügyintézésre szolgáló ablakok mögött senki. Valahol a távolban ajtó csapódik. Léptek közelednek. Megjelenik egy Tisztviselő, beül a 2-es ablak mögé, pasziánszozni kezd. A Polgár az ablakhoz lép.
Polgár: Jó napot.
Olvasson még:
Szünet.
Polgár: Jó napot!
Tisztviselő (játék közben): Jó napot.
A Polgár megkocogtatja az ablaküveget.
Tisztviselő: Mit akar?
Polgár: Az miniszterrel szeretnék beszélni.
Tisztviselő: Börtönben ül.
Polgár: Ó. Sajnálom. Akkor a helyettesével.
Tisztviselő: Ő is.
Polgár: Értem. Akkor önnel.
Tisztviselő: Nem érek rá.
Polgár: De munkaidő van.
Tisztviselő: Ezért nem érek rá.
Szünet.
Tisztviselő: Még mindig itt van?
Polgár: Igen.
A Tisztviselő dühösen hátradől.
Tisztviselő: Na mondja, de gyorsan. Sok a dolgom.
Polgár: Igen, kérem. Egy egyesületet szeretnék bejegyeztetni.
Tisztviselő: Neve?
Polgár: Ábrahám János.
Tisztviselő: Külföldiek a nyolcas ablakhoz.
Polgár: Elnézést, nem vagyok külföldi.
Tisztviselő: De.
Polgár: Román állampolgár vagyok. Itt a személyim.
Tisztviselő: Akkor fordítsa le.
Polgár: Hát… Avram Iancu.
Tisztviselő: Naaa… hát miért nem így kezdte? Figyelek.
Polgár: Szóval, egy egyesületet szeretnék bejegyeztetni.
Tisztviselő: Neve?
Polgár: Áb… Avram Iancu.
Tisztviselő (sóhajt): Az egyesület neve.
Polgár: Ja, elnézést. Torockó-Torockószentgyörgy-Gyulafehérvár Egyesület.
Tisztviselő: Külföldiek a nyolcas ablakhoz.
Polgár: De ezek romániai települések.
Tisztviselő: Ne mondja.
Polgár: De mondom. Erdélyiek.
Tisztviselő: Aha. És akkor miért külföldi a nevük?
Polgár: Így hívják őket magyarul.
Tisztviselő: Az engem nem érdekel. Románul mondja.
Polgár: De ez egy magyar nevű egyesület.
Tisztviselő: Külföldiek a…
Polgár: Jó, jó. Hát… ööö… Torockó az… Rimetea.
Tisztviselő: Az nem lehet.
Polgár: De ez áll a térképen. És a falu határában. És a településjegyzékben.
Tisztviselő: Akkor rosszul áll. Torockó az nem Rimetea.
Polgár: De…
Tisztviselő: Nézze. Itt a Google Translate. Rimetea az Remete. És az nem ott van.
Polgár: Értem. Hát akkor… nem tudom.
Tisztviselő: Írja… Coi de bou.
Polgár: Mi?
Tisztviselő: Ezt adja ki a fordító. Mondja a következőt.
Polgár: Torockószentgyörgy… az Colțești.
Tisztviselő: Ez se jó.
Polgár: Értem. Hát akkor… Sfântu Gheorghe cu coi de bou.
Tisztviselő: Na látja, tud maga kollaborálni. És a harmadik?
Polgár: Gyulafehérvár. Vagyis Alba Iulia.
Tisztviselő: Nem.
Polgár: Hogy-hogy nem?
Tisztviselő: Iulia az nő.
Polgár: Ja. Akkor… Albu Iuliu.
Tisztviselő: Ez az! Látja, megy ez, mint a karikacsapás.
Írni kezd. Kivágódik az ajtó, beront húsz maszkos, fegyveres férfi, megragadják az alkalmazottat, viszik.
Tisztviselő: Jöjjön vissza úgy 5 év múlva. Viszontlátásra.
A maszkosok kiráncigálják a tisztviselőt a teremből. A Polgár áll, néz. Aztán bemegy az ablak mögé, leül, folytatja a félbehagyott pasziánszt.
Illusztráció: Erdély László
(A szöveg alapjául szolgáló előzményekről itt olvashat.)